Azt hiszem kevés itt már minden szó…
Kevés minden leírt gondolat…
Mert mélyen bennem a szerelem
Szárnyakat bontogat…
Ha csak itt ülnél mellettem s
Szemeddel a szemembe…
Az elárulna mindent és
Lelkem örömtől repesne…
Ha csak mosolyod lenne
Számomra a végső válasz…
Az lenne a szívemet
Megmentő örök támasz…
Ha csak némán sétálnánk el
Ketten az éjszakában…
Magamban suttognám:
Csak ez az amire vártam…
Ha csak ketten élveznénk
A friss eső illatát…
Az lenne a boldogság mely
Majd a papírom issza át…
Ha csak te értenéd meg
Nekem az Alkony nem csak pár pillanat…
És hogy lelkem egy a régi korokból itt maradt…
Kóbor lélek csupán…
Az volna a mindenem
S bár versemnek véget vetnem itt muszáj…
/…Egy kis pálinka és pár jó barát
Majd feledteti szívem bánatát…/
2009-04-16
