Kell ennél még több emberek?
Hogy magam miatt szenvedek…
Hogy hiába nézek semmit se látok…
Megváltásért másokhoz kiáltok…
Azzal áltatom magam hogy valaki más…
Mutatja meg nekem hogy mi a megnyugvás…
Lelke csillog majd a tündöklő aranytól…
Talán engem is megment saját magamtól…
De addig is muszáj saját magam ellen készülnöm…
Hogy a lelkem és a testem majd csendben kibéküljön…
Igen te leszel az aki mindent megért…
Aki küzdeni fog s „szemet a szemért”…
Bátran kiált majd ha bosszúra szomjazik…
De karjaim közt is gyorsan bomladozik…
Akire büszke lesz a fiam és a lányom…
Mert hibákat nem kell majd a szemére hánynom…
Hiszen úgy neveli őket hogy mindent elérnek…
És 20 év múlva is büszkén magyarul beszélnek…
Igen te leszel az csakis egyedül…
Aki miatt lelkem nyomban felüdül…
Akinek száján emelt fővel egy mondat fér ki:
Csak ilyen ágyékból születik igazi férfi…
