Kicsi utca széles padkájától
Kaptam az ihletet…
Látod mindenki örül aki
Velem itt lehet…
Szívemből érzem
Feldob a hűvös éj…
Egy csillag suttogja:
Nyugodtan mesélj…
Ezt is megéltem,
Ez a nyár is gyorsan eltelt…
Tudod ismertem olyan lányt
Aki odaállt s nem kertelt…
Még mindig felkavaró
Hogyha érzem illatod…
Ezért indulok tovább
És darabjaid itt hagyom…
Szép volt és jó volt
S a múltam darabkája…
Szóval itt marad örökre csak
Már nem szívem harapdálja…
És hogy kárpótolni ezért ki fog
Egyszerű a válasz…
Majd ha megtalálom a lányt
Aki szeret és nem átbasz…
Dühít hogy nem érted
S nem tudok rájönni…
Mit gondolsz ezután is
Úgy fogok viselkedni?!
Szerinted marad minden a régiben?
És megfeledkezek róla…
Hogy a „nem” volt a válaszod
Minden egyes szóra…
Nem én leszek a menedék
Az már régen megvan…
Tudod akit igazán szeretsz abból
Nem kettő hanem egy van…
Engem nem érdekelsz most már
Hiába látom rajtad…
Hogy kiráz a hideg pedig
Forró parázson a talpad…
Rólunk a legjobb fotó
Már készen van régen…
Azt hogy fordíts hátat
Tudod nem én kértem…
Ez már csak szórakozás
Engem nem kell komolyan venni…
Ne higgy a szavamnak
Csak abban mit fogok tenni…
Remélem érted hogy ez nem düh
Még csak nem is harag…
Csak már ez nem az a világ
Amiben kettőnkből öröm fakad…
2009-08-27
