Vagy e vagy nem vagy? Kit úgy hívnak halál...
Akit ha hívnak vagy sem akkor is vissza jár...
Visszajáróval zsebemben tollal rontom meg a papírt...
Mert kicsinyke az élet d a halál majd mindent felnagyít...
Kérdőn nézve rád kérdem közénk jössz e még ma?
Te utolsó perceinkkel seftelő gyönyörűséges céda...
Vagy hagysz beesni a célba? Csak hogy azt mondjam megérte...
És széles mosollyal ugyan d belül sírva csapjak az értem jövő szolgáid kezébe...
Ülj le inkább mellém ne gondolj a holnap gondjára...
Hiszen úgyis olyan rövid már a szerencsém szoknyája...
Vagy menjünk inkább bálba? Marcona maszkod méregetnék...
Akiket te magad veszek rá hogy sikolyaikkal a neved énekeljék...
Én meg csak kéregetnék ahogy tőled fogok majd haladékot...
Amikor végleg ráncba borul a ma még büszke halántékom...
D addig fogadd ajándékom tudod csak a szokásos pár sor...
Várj! Most hallottam meg igazán a hangod, ahogy visszaszámol...
